Heti off: a világ legnagyobb büne

4:08 du.
Na most akkor biztosan mindenki azon kezdte el törni a fejét, hogy ez meg a mi a fenéről beszél.... Milyen bűn??? Áááá szépségblog, szóval biztosan valami méregdrága cucc és mekkora bűn megvenni. Vagy mekkora bűn szilikonpántos melltartót felvenni. Vagy cicanacit nadrág helyett, még ha olyan is a feneked meg a lábad, mint egy modellé. De nem, teljesen másról lesz szó, kicsit komolyabb dolgokról. Ti tudjátok, hogy mi a legfantasztikusabb dolog a természetben és magában az emberi fajban? Szerintem az, hogy nincsen semmiből és senkiből két egyforma a világon. Nagyon hasonló van, de két egyforma sehol és soha. Mennyire fantasztikus az univerzum/természet/Isten/Buddha/bármi, hogy ilyet tudott alkotni? És mégis egyforma, egyen és sorozatgyárott droidokat próbál belőlünk kreálni a társadalom.




Igazából címnek a világ legnagyobb bűneit kellett volna írnom, többesszámban, de a kettő dolog kapcsolódik valamilyen szinten egymáshoz szóval így is jó, így utólag belegondolva. Egyediség és őszinteség. Ezek a legnagyobb bűnök a mai világban. És akkor én most hülye vagyok, mert ez őrültség. Pedig nagyon nem az. Gondoljunk csak bele! Kicsit máshogy öltözködsz, máshogy gondolkodsz, úgy viselkedsz, ami számodra teljesen normális, mégsem tartozik már bele a társadalmilag ránk erőltetett és elfogadható normákba. Egyszóval egyedi vagy. Mégis bántanak minden nap, amiért ki mersz állni a sorból és nem vagy hajlandó igába hajtani a fejed és követni a buta, meghülyített és vak tömeget. Mert sajnos ezt csinálják velünk. Elbutítanak és megvakítanak. Nem is megyek messzebb a szépségvilágtól és a divattól, mert ezek állnak nagyon közel hozzám, ezekhez értek a legjobban, ezt látom, ezzel foglalkozok a legtöbbet. Nyiss ki egy divatlapot/női magazint. Most egy másikat. És akkor egy harmadikat is. Mit látsz? Nézd csak meg jobban!! Teljesen egyforma minden mindegyikben! Ugyanazok a ruhák, cipők, színek, modellek. Vagy ha nem is ugyanazok, hát ugyanúgy néznek ki. Nulla egyediség. Agymosás felsőfokon. Légy olyan, mint ez a modell, mert ez a normális, ez a társadalmilag elfogadott, ettől leszel népszerű, ettől fognak szeretni és felnézni rád az emberek! (Remélem a szarkazmus kihallatszott a hangomból XD!) Egy csodaszép angol szóval élve mindez bullshit. Hát nekem ugyan senki nem fogja bemagyarázni, hogy ez a normális, az a szép, amaz meg a az elfogadott és ha nem leszek olyan, akkor egy szardarab vagyok. Persze a nagyon rossz és depressziós napjaimon, amikor már a józan eszem is kezd elhagyni és átmegyek birkába, akkor megkérdezem magamtól, hogy a fenéért nem vagyok én is olyan, mennyivel könnyebb lenne az életem bla bla bla. Aztán szerencsére eszembe jut, hogy ezerszer vagyok inkább kissé bolond és egyedi, mint 12 egy tucat, egy kaptafára gyártott droid. 



Ezzel most nem azt mondom, hogy ne kövesd a divatot, ne vedd meg azt ami az újságokban van stb, senkit nem támadok, mindenki azt csinál amit jónak lát. Csak néha gondolkodjatok el azon, hogy ezt akkor most magamért tettem/vettem, mert én így láttam jónak, én szerettem volna, én akartam? Vagy azért, mert azt gondoltam, hogy ezzel akkor beolvadok és akkor még jobban elfogadnak, még jobban fognak szeretni, felnézni rám, irigykedni? Magunkért tegyünk mindent és ne azért, mert ezt várják tőlünk. Nehéz, mert konkrétan szembemész az árral, de nagyon durván és erősnek is kell lenni, ki kell tartani és ez óriási kihívás magaddal szemben. Viszont megéri. Mert egy nap rádöbbensz, hogy szabad vagy. Szabad az elméd és senki nem tud befolyásolni, szabad az akaratod. Szerintem sokkal szebb és jobb lenne a világ, ha erre elkezdenének rájönni az emberek.

Ugyanez a helyzet az őszinteséggel. Milyen fennkölten hirdeti minden ország és társadalom, hogy na nálunk királyság van, mert megy a szólásszabadság. Persze valójában ez csak a látszat. Nem létez olyan, hogy szólásszabadság. Vagyis létezik, de csak merd egyszer kimondani, hogy te ezt meg azt gondolod, majd jól meglincselnek, megkéselnek, megvernek, börtönbe zárnak. Ez van sajnos, még azt sem teheti meg az ember a mai világban, hogy őszinte legyen, mert fél, hogy akkor mit fognak vele tenni, mit fognak róla gondolni. Ha jobban belegondolunk ez borzalmas dolog... És így lesz mindenkiből álszent (és az amerikaiak mind közül a legnagyobbak...). Vegyünk egy példát: mondjuk azt, hogy régen a piros szín borzalmas volt, bűnös és mocskos dolog és mindenki lenézte, gyűlölte, megvetette. De történt valami, valaki okos gondolt egyet és elkezdte elhitetni velünk az ellenkezőjét, hogy de tévedtünk a piros valójában nagyszerű dolog, el kell fogadnunk, szeressük. És mivel ez a valaki akkora befolyással bírt, hogy nem lehetett neki ellent mondani, ezért mindenki elkezdte hangoztatni, hogy imádja a pirosat, mert nem merték az ellenkezőjét állítani, féltek ugyanis a következményektől. Szóval mindenki hazudott, mert így biztonságosabb. Persze közben továbbra is rühellték a pirosat. Pár ember fel is lázadt és nem akart hazudni, őket nemes egyszerűséggel kiiktatták. A többi ember persze ezt látva inkább befogta a száját és azóta is mindenki 'imádja' a pirosat. A piros helyére szabadon be lehet illeszteni bármit és el lehet gondolkodni a dolgokon. 



Remélem azért pár embernek sikerült felkeltenem az érdeklődését vagy páratokkal máris rokonlélek vagyok. Én világéletemben kívülálló voltam, soha nem tartoztam igazán sehova, pont amiatt mert így vélekedek és mert én egyszerűen nem akarok birka lenni és kész. Borzalmasan nehéz ez, főként tinikorban (konkrétan maga volt a pokol), de úgy gondolom, ha akkor beálltam volna a sorba, akkor most nagyon boldogtalan lennék valami nem jó helyen megragadva és lehet, hogy nem is tudnék róla. Nem azt mondom, hogy most tökéletes az életem és megvan az inner peace meg hasonlók, de valahogy mégis boldogít a tudat, hogy egyedi vagyok, különleges és nem tudott belőlem senki robotot csinálni és soha nem is fog. Én szabad vagyok és azt csinálok, amit akarok, nem érdekel, hogy mások mit gondolnak vagy mondanak. Persze szomorú, hogy még a saját családom sem fogadja el, hogy én ilyen vagyok (folyamatos veszekedések a mit kezdesz az életeddel témakörben, mert nem fogadják el, hogy én vándorlélek vagyok és megyek oda ahová az univerzum sodor és nem, nem akarok családot, sem gyereket, sem megállapodni, én utazni és világot látni akarok és mindenfélét dolgozni mindenhol, ahol csak lehet. Nem leszek bizniszvumen és otthonülő feleség sem. És, hogy miért? Mert rohadtul nem akarok az lenni!), de ez van, én már elfogadtam a szituációt és a vele járó nehézségeket, mert nekem megéri szabadnak lenni bármi áron.

35 megjegyzés:

  1. Ez rohadtul igaz, mindennel egyetértek, de miért állunk be a sorba? Igen egyszerű. Mert ha nem, akkor jön a lefikázás és oltás-áradat. Én vékony vagyok, engem ezért kövez meg mindenki, beszólogatnak stb, ha valakin 20 kiló plusz van az miért elfogadottabb? Miért kell leszólni a másikat mindig? Ilyen ez a társadalom, mások azon kapaszkodnak fel, hogy a földbe döngölik a másikat , hogy jobban érezzük magukat. A saját kis szánalmas életükkel kéne foglalkozni . ( A kedvencem mikor a narancsbőrös 30 kiló felesleges ismerőseim okoskodnak a túl-vékonyságról..) Lennék inkább unikornis! :D

    VálaszTörlés
  2. legyünk unikornisok!!! figyi engem meg 5-10 kiló plusszal kövéreztek le folyamatosan pedig nem voltam több, mint 60 kiló... na ez milyen? azért ez sehol nincsen a kövérséghez képest szerintem... De az embereknek semmi nem jó! Ha vékony vagy az nem jó, ha kicsit több vagy már az sem jó, ha szőke vagy az sem jó, mert akkor ribanc vagy, ha barna az sem jó... basszus XD

    VálaszTörlés
  3. Én egyetértek veled... én sem akarok tucatnő lenni. Ne más mondja meg h. nekem mi áll jól, csak mert mindenki ugyanazt hordja.
    Van egy mondás, ami sajnos igaz... a lényege az lenne, h. van az őszinte ember meg van a nem őszinte (nem teljesen egyenlő a hazuggal) és utóbbinak vannak barátai. Nem egy őszinte világban élünk ezt én is észrevettem, ha mindig kimondja az ember amit gondol akkor nem sokan maradnak mellette.

    VálaszTörlés
  4. Ezt akár én is írhattam volna! :D Egyébként az a legviccesebb amikor emberkék hirdetik az egyediséget, meg az egyedi stílust, közben meg pont olyanok mint a többi, csak azt képzelik hogy őket utánozza a többi és ők találták fel a spanyol viaszt is...
    Amit nagyon utálok ha felveszek valamit, pl. a bajuszkás gyűrűt még 1,5 éve és mindenki kicikizte, mindenki leszólta most meg azok akik leszólták ők is ezt hordják. :D Mert amíg csak 1 ember viseli addig gáz de ha már sok akkor menő... Ennyit tesz a csordaszellem meg a társadalom és a média butító hatása. Néhány éve ha valaki kopaszra nyíratta oldalt a haját az punk volt, meg mindenféle igénytelen rocker. Elég volt pár celebecskének ilyet bevállalni hogy minden apuci kedvence plázapicsa ilyen frizurával mászkáljon még akkor is ha előtte 1 évvel kigúnyolták a punkokat...
    Én is azt vallom hogy inkább lógok ki a tömegből, inkább forgassák a szemüket, meg súgjanak össze mögöttem, mint hogy én is beálljak a sorba!

    VálaszTörlés
  5. Az van,hogy otthon megfelelési kényszerem volt,önbizalomhiányom,szinte már paranoiás lettem a végére,mert állandóan azon járt az eszem,ki mit gondol rólam. Elköltöztem pár országgal arrébb és 2 hónap alatt mindenféle kényszeresség elmúlt,egyfolytában kapom a pozitív megerősítést,pedig semmit sem változtam.Sőt,ha azt vesszük,még szarabbul is nézek ki,mivel 2 hónapja egy bőröndből öltözködöm.De nem érdekel senkit,mert nem ez számít. Itt elmehetsz kitetoválva banki alkalmazottnak,otthon esélyed nincs. Röviden csak arra gondoltam,hogy társadalmi környezettől is függ,mennyire lóghatsz ki a sorból,van,ahol szimplán megköveznek érte,szó szerint.

    VálaszTörlés
  6. szerintem mindenki egyedi, miközben mégis mindenki egyforma. vannak dolgok, amikkel beállunk a sorba, de mindenki más dologgal van így.

    VálaszTörlés
  7. igazából én meg ezt a "mindenáron egyéniségek vagyunk" légkört érzem, hogy már mindenki ezen erőlködik, ahelyett, hogy csak élne, és kész. Lehet, hogy nem vagyok népszerű ezzel a véleménnyel de én ugyanolyan erőlködésnek látom ezt a hú-de-egyéniségek vagyunk törekvést,mint a mindenáron megfelelni vágyást, beolvadást. Pl én egyáltalán nem érzem magam különbnek vagy érdekesebbnek másoknál, de egyformának sem gondolom magam a tömeggel.
    A beszólogatásokhoz meg fikázásokhoz: Úgysem felelhetünk meg minden irányba, úgyhogy szerintem hajrá és igyunk egyet az 5 kg feleslegünkre:)

    VálaszTörlés
  8. Én azt nem fogom sosem megérteni, hogy miért kellene nekem (vagy bárki másnak) követni a "tömeget". A ruházkodásom unalmas mindenkinek. De könyörgöm, ha én ebben érzem magam jól, akkor miért vegyek fel olyat amiben nem én vagyok. Persze tömegcucc ez is az is. Én a sportos, laza dolgokra esküszöm. Ha ciki ha nem felvállalom, hogy huszonévesen is a farmer-laza felső/póló és tornacipő, vagy lapos laza cipőt hordok. nem fogok senki kedvéért olyanba bújni ami nem áll jól. És sokszor látom azt, hogy mindenki arról papol, hogy így gáz öltözni. Akkor mitől jobb az ahogy mások öltöznek. Ugyanúgy tömegcuccok, csak ők azt hiszik az a menő és a legjobb. Pont le kéne már sz...rni (már elnézést), hogy ki mit visel, vagy épp milyen az alkata.
    Rajtam is van felesleg nem tagadom. De belefáradtam mindenkinek magyarázkodni, mint az elején, hogy miért híztam meg. Nem, nem érzem jól így magam, de majd ha nem kell 2 naponta dokihoz járnom a betegségem miatt, majd akkor elkezdek azon agyalni, hogy hány kilót fogyjak. Engem pont nem érdekel,hogy ki hány kiló vagy mit hord (jó vannak vicces esetek is az tény), de ha inkább magunkkal vagy a szeretteinkkel foglalkoznánk mások (vadidegenek) helyett mennyivel könnyebb lenne. Ayesha szuperül megfogalmazott amúgy mindent :)

    VálaszTörlés
  9. Érdekes, néhány napja belefutottam egy blogba, ahol a blogger feltett egy fotót, amit egy áruházban készített, a "cikkben" meg fikázta a lány stílusát. Ezek után olyan furcsa olvasni a véleményeket, mert azalatt a bejegyzés alatt ott fikázta mindenki a lányt.
    Nem értem én ezeket a dolgokat :D

    VálaszTörlés
  10. Mindenki arra törekszik, hogy jobb legyen. Én is, meg szerintem más is, csak másképp. Tény, hogy van egy ideál(én nem tekintem annak), amit megpróbálnak lenyomni az emberek torkán. De ez az egész csak marketing. A cél a fogyasztás. És nekem ebből van elegem, hogy tukmálni akarnak minden szart. Én is voltam 60 kiló körül, most 52 vagyok. Nem ítélem el se a ducibbakat, se a véknyabbakat, mert mindenkinek más áll jól. Ennyi. Mert igazából itt az a lényeg, hogy az emberek irigyek, főleg a nők. Ha a másiknak van valamije, ami nekünk nincs, ha nem is ismerjük el ugyan, de irigyeljük és van olyan, aki ezért megy a szidás. Mert irigy. Én is szoktam az lenni, hogy a másiknak jobb melle van, vagy jobb alakja. És a mai napig irigy vagyok ha ilyen előfordul. De sose tudom határozottan kijelenteni, hogy csak ez vagy csak az, ami szerintem jobb. És szemre hányhatnám, de felesleges. Ahhoz, hogy ne pocskondiázzuk a másikat agyilag kell felnőni. Az nem azt jelenti, hogy nem zavar, vagy nem szeretnék mást, de nem a másik hibája, ha irigy vagyok rá. Annyi féle ember van, hogy igazából felesleges ezzel foglalkozni. Aki divatmajom az úgy is az lesz, aki meg képes gondolkozni az előbb utóbb belátja, hogy le kell sz*rni. :) Engem folyton csesztettek valamiért, kinézetem miatt, meg hogy jól tanulok, azért is. És aki régen piszkált az nem tart sehol az életével, én meg ebben a félévben diplomázom gépészmérnökként, van egy csodás barátom, akivel együtt élek, nem beszélve arról, hogy nőnek érzem magam, nem pedig céltáblának.
    Ha valaki csesztet az irigy, tuti. Mert aki barát és azért mond valamit, hogy időben felhívja rá a figyelmed, az normálisan fogja ezt megtenni. Illetve lehet nem irigy, csak szimplán paraszt. És már is egy ok amiért te többet érsz.
    De erről tudnék még írni. :) Egyébként az E/2 nem célzás senkire se, általánosságban értem.
    Egyébként meg mindenkinek igaza van, attól függ, hogy mit élt át. Szerintem.

    VálaszTörlés
  11. az embereknek soha semmi nem jó és mindenbe bele akarnak valamiért szólni. Csak ugye ez azért van mert belül önmagukkal annyira nincsenek rendben hogy ezt így vetítik ki...

    VálaszTörlés
  12. teljesen igazad van, az erőltetett lázadás és unique stlyle is ugyanez a kategória szerintem, ők azt hiszik, hogy ezzel fognak majd másoknak megfelelni vagy feltűnni másoknak (na a feltűnési viszketegségről is lehetne órákat beszélgetni XD), pedig maguknak kéne nem másoknak.

    VálaszTörlés
  13. persze hogy van olyan, amivel beállunk és addig nincs is gond vele amíg magunk miatt tesszük nem mások kedvéért

    VálaszTörlés
  14. nagyon örülök, hogy ennyire sikerült levetkőznöd ezt, büszke lehetsz magadra teljes mértékben.... bárcsak én is kicsit jobban el tudnám engedni a megfelelési kényszert, de mondjuk én meg magamnak akarok nagyon durván megfelelni, pedig nem leszek már tökéletes szerintem XD majd ha unikornis leszek XD

    VálaszTörlés
  15. jajj azok a kedvenceim XD

    VálaszTörlés
  16. pedig szerintem a barátságok és minden emberi kapcsolat legelső alapköve az őszinteség kéne hogy legyen

    VálaszTörlés
  17. borzalmas hogy mennyire durván irigyek tudnak lenni az emberek én csak tányér szemekkel bámulok egy egy beszólást néha... én is szoktam nem arról van szó, mindenki szokott, kell is mert növeli a versenyszellemet és az ambíciót, de trollkodni nem kéne miatta...

    VálaszTörlés
  18. igazad van.. nem szabad hogy érdekeljen bárkit is, hogy a másik mit gondol, ha az neki jó, amit csinál. yep its total bullshit.

    VálaszTörlés
  19. engem nem is pl a divat-droidság zavar (bár vicces látni a sok egyéniség nélküli, amúgy segget alaig takaró varrt hajú tinilányt látni, ahogy most feszengenek a szegecselt meg oversized meg egyéb cuccokba, amik nagyon nem ők, de hát ugye mindenhol ezek a menők), hanem az, hogy tényleg agyilag akarnak birkát csinálni az emberből, hogy sujkolják az értékrendet, hogy neked mit kellene csinálni, hogyan kellene látni a világot stb.
    plusz ahogy az emberek viselkedni tudnak (itthon legalábbis), valahogy ez is kiábrándító, egyre több a bunkó, nemtörődöm, buta ember, kezdenek eltűnni alapvető dolgok is, mint pl az udvariasság, meg ilyen alapok, amiknek normálisnak kellene lenniük, nem megmosolyogni egy-egy kivételes esetet, és elkönyvelni made my day-nek.


    alapvetően annyira beleveszett mindenki az egyediség mítoszába, mindenki annyira ezen erőlködik, mégis mindenki egyforma. külsőre, belsőre egyaránt, és egyre inkább.

    VálaszTörlés
  20. igazából nem is a divat volt a mondanivalóm, az volt a példa én is úgy értettem, hogy a társadalom az idióta elvárásaikkal akar minket agymosni, csak gondoltam ez a példa egyszerű és érthető :D és az utolsó mondatod mennyire igaz... csak nem jönnek rá az emberek

    VálaszTörlés
  21. Igazából én az ilyen eszmefuttatásokat is részben hatalmas bullshitnek gondolom.

    Szinte mindig mindenkinek megmondtam mit gondolok, őszinte voltam, mégis a legtöbbet ezért szívtam életemben. Amikor bezzeg már-már belém égett a teljes apátia, akkor teljesen jó voltam mindenkinek. Végül arra jutottam, hogy én inkább nem szólok meg kimaradok az emberi hülyeségből, ha lehet, de ez azért néha nagyon nehéz - főleg ha valakinek olyan erős igazságérzete van, mint nekem.

    Az egyediség jó dolog meg szép is, de csak egy hajszállal jobb, mint a megfelelési kényszer. Most valahogy mindenki iszonyatosan egyedi akar lenni és kezd kialakulni egy ilyen műegyedi-droid réteg. Szerintem ez az ijesztő. Bezzeg egyikük sem akar még egy fejet, pedig azzal aztán ki lehet tűnni a tömegből! :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. De mondom hogy ez a műegyedisèg sem tetszik. Ès a divat is csak pèlda volt. Èn arra az egyedisègre gondoltam, hogy merjünk szabadon gondolkodni ès őszintèk lenni, hogy merjünk jòzan ésszel ès nem gyerekes làzadàssal a tàrsadalmilag rànk erőltetett normàk ellen fordulni.

      Törlés
  22. Tetszett Ayesha véleménye:D Az a tapasztalatom, hogy azok szeretik hangsúlyozni a "különlegességüket", akik igazából soha nem lógtak ki a sorból....akik hasonlót éltek át kamaszkorban, mint Lolly, nem verik a seggüket a földhöz, hogy "mások":D Ez van....de együtt lehet élni vele. Amúgy Vanda imádom, ahogy gondolkodsz, nem csak beautyt kellene irnod, hanem irodalmat is...;)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Maradok a kaptafànàl :) nem lennèk jò ìró mert csaponganak folyamatosan a gondolataim :)

      Törlés
  23. bevallom őszintén már sírtam amikor olvastam a posztot (tudom gyenge lélek vagyok) megfelelési kényszer...tudnék én erről mesélni, amikor már magaddal nem törődsz csak azzal, hogy másnak jó legyen és nehogy valami konfliktusba kerüljél vagy éppen, hogy azokat boldoggá tegyed akiknek a szeretteidnek kéne hogy legyen, de valahogy csak nem azok ha meg kell nekik felelni. Állandóan ebben a szituációban voltam, hogy jólvan én tűrök és be fogom a számat, de hála valaminek és szerintem annak, hogy felnőttem mára már nem érdekel, hogy én megfeleljek azoknak akiknek nem is kéne. Ha meg úgy vesszük mindenki egyedi csak lehet hogy ez nem látszik vagy a többség nem annak érzékeli. Én még mindig el gondolkozok néha (pedig nem kéne) hogy akkor én most egyedi vagyok-e vagy sem, vagy ez most hogy is működik. Mindenki hipster akár akarja akár nem, én ezt már meg mondtam :D

    VálaszTörlés
  24. jajj teeee! én nem is vagyok hipszter.... XD

    VálaszTörlés
  25. Én sem akarok gyereket (bár megházasodni idővel azért majd igen), és emiatt is folyamat kapom a szart az arcomba, ha valakinek el merem mondani, kinéznek, mintha valami pedofil vagy gyerekgyilkos lennék, legalább úgy néznek rám... Vagy pl amit írtál Te is, hogy te vándorlélek vagy... Nekem ezzel semmi bajom, mindenki utazgasson, HA akar. Én nem akarok, én itt szeretnék élni, dolgozni, karriert csinálni, és nem külföldön, és ezért ne mondja már meg más, hogy "de hát kint is lehetne dolgozni, ott jobb helyed lenne".. Miért, Ő honnan tudja, nekem mi a fontos, mi a jó hely?!..
    A többi meg amit leírtál.. Pontosan ez van, így van, csak szinte senki nem mondja ezt ki így.

    VálaszTörlés
  26. én megértem hogy nem akarsz, de valóan nem ez a 'normális', de hát engem ez pont nem érdekel XD és azzal sincsen baj, ha te otthon szeretnél maradni, ha neked úgy jó... Basszus amúgy az milyen már, hogy neked mondják, hogy mennyél már el, nekem meg hogy mennyek már haza... anyám borogass XD

    VálaszTörlés
  27. Na hát igen,az más tészta,amikor az ember magával nincs jóban..Én egy ideje igyekszem úgy felfogni,hogy megpróbálom a legjobbat kihozni magamból és elérni azt,hogy úgy nézzek tükörbe,hogy oké,ez így jó és én vagyok. Persze ez hosszú idő és néha le kell ülni magunkkal is megbeszélni a dolgokat. Victoria's Secret modellnek meg nem születik senki,ezt sem árt elfelejteni:) Ja meg figyeld meg,hogyha jól érzed magad a bőrödben,akkor az sugárzik,míg ha magadra erőltetsz valamit,ami nem a tiéd,akkor nézhetsz ki akárhogy,senki nem fogja észrevenni..

    VálaszTörlés
  28. Vadpulyka Pulykaváry2012. szeptember 30. 20:27

    Érdekes, én valahogy nem tudom átérezni ezt a droidság/egyediség dolgot. Élek a saját kis világomban, azt veszem fel, ami tetszik. Szerintem nem kell ezt ilyen vérkomolyan venni. :)

    VálaszTörlés
  29. Persze, ezért mondom, nem zavar engem hogy más mit csinál (nyilván egészséges távolságból, amíg engem nem érint), de amikor mindenki közli, hogy el is mehetnék akár, akkor azért néha kiborulok és felvezetem, hogy ha mindenki elmegy Magyarországról akkor ki fog itt maradni, és amúgy is mi a tököm közük van hozzá?! :D

    VálaszTörlés
  30. ez nem csak a divatról szól, példának hoztam fel

    VálaszTörlés

Üzemeltető: Blogger.